Tartalomjegyzék
Már véget ért idei táborszezonunk, de még tartozunk a tápiós páros játék utolsó két beszámolójával. Ezt most pótoljuk! :)
A résztvevő párok a harmadik héten egy mélyebb, lelki feladatot kaptak. Naponta olvasniuk kellett az evangéliumot és beszélgetniük is kellett róla. A feladat része volt, hogy legalább egyszer a héten tartaniuk kellett egy hosszabb beszélgetést, ami az evangélium mellett a saját Istenkapcsolatukról is szólt.
Besenyei Viki és Pesti Kázmér:
Viki: Számomra ez a feladat nem adott sok fejlődési lehetőséget, mivel ilyesmi dolgok szerves részét képezik a kapcsolatunknak. (Bár nem feltétlen ez a formája.) Különösebb hatását nem érzem, de ez talán a rendszertelenségnek tudható be. Mivel mi még nem vagyunk házasok, ezért a találkozások alkalmával igyekeztünk akár több napi evangéliumot is átbeszélni. Első nap skype-on próbálkoztunk a feladat elvégzésével, de nekem borzasztóan elvette magát az élményt, így ezt a módszert hanyagoltuk. Aztán két alkalommal sikerült összehoznunk személyes találkozást, ahol kellemes beszélgetés, és érdekes felvetések közben igyekeztünk a vidámság megőrzésére is.
Kázmér: A mostani feladat elolvasása után nagy öröm volt bennem, mert én mindig is szerettem volna közösen evangéliumot olvasni, csak párom régebben kevesebb kedvvel olvasott velem evangéliumot, ezért keveset foglalkoztunk vele. Úgyhogy hála a feladatnak, most egy hétig olvastunk közösen evangéliumot. :)
Mi úgy csináltuk, hogy amikor volt egymásra több időnk, akkor megbeszélt időpontban felhívtuk egymást, és több napi evangéliumot olvastunk és átbeszéltük, hogy kiben milyen gondolatok fogalmazódtak meg egy-egy mondattal, vagy akár az egésszel kapcsolatban. De szerencsére volt alkalom, amikor személyesen is tudtunk találkozni, úgy azért könnyebb volt.
Mind a kettőnknek szerintem érdekes elgondolásai vannak a szabad értelmezés keretein belül. Párom leginkább a párkapcsolatunkra próbálta „ráhúzni” az evangéliumot, én meg inkább azokat a mondatokat értelmeztem, amik megragadtak a fülemben, miután elolvastuk. Szívesen hallgattam párom gondolatait az evangéliumról.
Pesti Zoli és Marcsi:
Zoli: Ez a feladat rámutatott az egyik leginkább fejlesztendő közös területre. Nem tudtunk minden nap eleget tenni a feladatnak. Az Istenképünk meglehetősen különböző megközelítést mutat, amik a mindennapok megélése során minket egymást jól kiegészítő személyként formál meg. Ellenérzések nélkül, de nagyon nyögvenyelősen (már-már gátlásosan) tudjuk ezt a témát elővenni, pláne egy órás időtartamra.
Marcsi: Zolival mindig kicsit idegesítő Isten igéjéről beszélni, mert nagyon kötözködő. Olyan dolgokat vesz észre, amik eszembe se jutnának. Nyilván ez nem baj, mert más szemszögből látja, mást mond neki, de amikor olyanokat szűr le belőle, amik szinte már ellentmondanak a katekizmusnak, az durva. Sajnos sokszor nincs elég szókincsem, hogy szavakba tudjam foglalni, amit gondolok/érzek dolgokról, főleg, ha a Zolival történő beszélgetéskor kéne. Túl erős ellenfél nekem ahhoz, hogy meggyőzzem, hogy nem arról van szó az evangéliumban, amit ő gondol. És itt most nem arról van szó, hogy nem láthatja másként, hanem csak arról, hogy ne értelmezze negatívan az örömhírt. Szóval elég érdekes meglátásai voltak, de azért élveztem. Máskor is fogunk ilyet csinálni – hátha előbb-utóbb megtanulok vele meggyőzően vitatkozni (ez más téren is hasznos lenne). Egyébként is nagyon szeretek beszélgetni Isten igéjéről. A hosszabb beszélgetés az Istenkapcsolatunkról még nem valósult meg, ehhez először falakat kell ledönteni magunkban, de holnap indulunk 4 napos nyaralásra kettesben (kihasználva, hogy mindenki az ifi táborban van), remélem, sikerül ebben újra megtalálnunk egymást.
(Reméljük sikerült nekik! – a szerk.)
Román Barbi és Dinnyés Józsi:
Józsi: A napi evangéliumot általában munkába menet, vagy a munkahelyemen szoktam elovasni/imádkozni. Sajnos ez egy erősen berögzült szokásom. Részben emiatt sem ment valami jól a közös ima a részemről. Ebben még fejlődnöm kell.
Barbi: Eddig ez a feladat volt számunkra a legnagyobb kihívás. Bár igyekeztük minden nap együtt elolvasni és átelmélkedni az evangéliumot, sajnos nem sikerült maradéktalanul. Azok az alkalmak viszont, amikor abszolváltuk a 3. heti feladatot, mély diskurzust eredményeztek. Köszönjük és várjuk az utolsó megmérettetést!
Borbás Emese és Józsi:
Emese: Ez a feladat volt számomra talán a leghasznosabb. Igazából rátapintott arra a pontra, amit a legjobban kéne gyakorolnunk. Józsival volt egy hosszabb beszélgetésünk, amikor sikerült teljesen nyíltan beszélnünk az Istenkapcsolatunkról. Nekem ez a beszélgetés rengeteget segített, mert olyan témákban sikerült egymás álláspontjához közelíteni, amiben eddig hosszú évek alatt sem sikerült. A Biblia olvasását pedig szeretném rendszeresebbé tenni, mert nem sikerült napi szinten teljesítenünk a feladatot, de ebben a jövőben szeretnénk fejlődni.
Józsi: A heti feladatot először félreértelmeztük, mivel én azt hittem, hogy külön olvassuk az evangéliumot és majd közösen megbeszéljük. Ez adódhatott abból, hogy a telefonom böngészőjén kezdőlapnak állítottam be a napi evangélium weboldalt, így többé-kevésbé naponta sikerül el is olvasnom. Miután tisztáztuk a félreértést, kétszer is sikerült időt szerezni a hosszabb beszélgetésre. Az első beszélgetés alatt inkább a szabadidőnkről és az együtt töltött közösségi időnkről beszélgettünk, egyeztettünk a saját, illetve a házasságunk szemszögéből is. Sikerült jobban összhangra találnunk ebben is. A második beszélgetés alatt a saját Istenkapcsolatunkról beszélgettünk késő estig. Nagyon értékes volt számomra ez a feladat.
Pelyhe Virág és Benkó Péter:
Virág: Őszintén szólva a táborok körüli pörgés közepette nem jutott annyi időnk olyan mélyen átbeszélni az evangéliumokat, de amit meg tudtunk beszélni, az megerősítő volt, ugyanis többnyire egyetértettünk.
Peti: Véleményen szerint a közös evangélium olvasás nagyszerű lehetőség volt arra, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz és Istenhez. Miután elolvastuk, átbeszéltük, hogy hogyan tekintünk az adott szakaszra és meglepett, hogy mennyire különbözően látjuk Istent, kortól és élethelyzettől függően. A gyakorlat arra tanított, hogy legyek nyitottabb, ne azonosítsam Istent az általam alkotott istenképpel, és hogy Virág ebben sokat tud nekem segíteni.