Július 22-től 28-ig tartott a Tápiómenti Nagyboldogasszony közösség 2024-es Ifjúsági tábora. A főtéma a Mi saját megtérésünk volt, amelyhez mindenki kaphatott egy kezdőlöketet, vagy egy friss lendületet a saját Krisztushoz vezető útján. A téma közösségünkben kifejezetten aktuális volt, hiszen sokan most kezdtek el közeledni hitünk mélyebb megismeréséhez, a többiek pedig az elmélyüléshez kaptak segítséget.
Igaz, a téma az egyéni megtérésünkről szólt, nem elhanyagolható a közösség összetartása és lendülete, ami senkit nem hagy magára az úton. Bárkinek elakadása, nehézsége, bánata volt, nem volt olyan, hogy egyedül maradtu volna, hiszen mindenki szeretettel, türelemmel és békességgel fordult a másikhoz. Komolyabb kérdéseinkkel pedig folyamatosan kereshettük a Táborvezetőt (Szabó Andrást) és a többi Kisebb Testvért. Valamint csütörtöktől vasárnapig velünk táborozott Kovács Zsolt atya is, aki szintúgy bármikor kapható volt egy jó beszélgetésre.
A hetet a témaelőadások foglalták össze, melyekben végigvezettek minket az utolsó vacsora mély tartalmú mondatán: „Aztán fogta a kenyeret, hálát adott, megtörte, és odaadta nekik.’’ (Lk 22,19) Pelyhe Gergő a „Kezébe vette’’, Benkóné Pelyhe Virág a „Hálát adott’’, Szabó András a „Megtörte’’, Bálint Bence pedig az „Odaadta’’ témakörben tartotta meg előadását. A hetet átfogóan reggeli és esti imák keretezték a napokat, sokszor gyönyörű tanúságtételekkel kiegészítve. Minden délben elimádkoztuk az Úrangyala imádságot, utána pedig félórás csendességet tartottunk, amelyben választhattunk az egyéni elcsendesülés és a Kápolnában tartott vezetett ima között.
A tábor csúcspontja talán a pénteki bűnbánati nap volt, melyen böjtöltünk, így reggelink és ebédünk kenyér volt (ízlés szerint sóval vagy anélkül), vacsorára pedig zöldborsólevest és túrógombócot készítettek számunkra a Konyhás Testvérek. A délután folyamán több atya érkezett hozzánk, köztük Szegedi László atya is, így lehetővé téve nekünk a gyónást lelki beszélgetéssel egybefonva. Este 8-kor pedig megkezdődött a szentségimádás Gábriel Zoltán vezetésével. Zenészek és közbenjárók is eljöttek hozzánk, valamint a zenei szolgálatban besegített Pesti Dóra is, a tábori énekkarunk vezetője, aki egész héten odaadó munkával szolgált és segített felemelni lelkünket.
Továbbá egész héten kiscsoportokba voltunk beosztva, amelyeket a fantasztikus Kisebb Testvérek vezettek. Átbeszéltük a témaelőadásokat, reflektáltunk a napokra, játszottunk, énekeltünk, valamint igazán mély témákat érintve ismertük meg egymást és tanultunk rengeteget. Mindenki nagy örömére idén újra volt üzenőfal, amin keresztül rengeteg megerősítést és kedves levelet írhattunk és kaphattunk a görögös témával egyezően kidíszített, táborral egyező hangulatú borítékjainkba.
Szombaton fiú-lány nap volt, melynek estéjén megrendezésre került a Mamma Mia parti, amelyet a hét utolsó táncházával zártunk Csepregi-Horváth Júlia vezetésével. A görög gyros vacsorán kívül a második vacsorát is elkészítették nekünk a hetet fáradhatatlanul végigszolgáló Konyhás Testvérek, akikért nap mint nap hálát adtunk, hiszen a tábor során rengeteg, finomabbnál finomabb ételt adtak nekünk.
A lelki programokat színesítették a sportos foglalkozások, mint például az éjszakai akadályverseny, Tápiós Exatlon, vízicsata, sportbajnokságok és a folyamatos röpi, csocsó és pingpong. Fáradhatatlan éjjeli őrünk Szvitek Vencel szolgálta végig az éjszakákat a kellő pihenés érdekében, majd reggelente csengőszóra, vagy pedig az egyetlen és utánozhatatlan férfikórusunk hangjára ébredhettünk.
Személyes tapasztalatomként pedig pluszban kiemelném, hogy jószívű Táborvezetőnk engedélyt adott az érdeklődő táborlakóknak, hogy részt vegyenek a Kápolna Oltárképének kinyitásán reggel és bezárásán este, ami személy szerint nekem egy gyönyörű keretet adott a napnak. Valamint csodálatos volt látni, ahogyan napról napra mindenki egyre jobban kinyílt és együtt járhattuk az utunkat a béke szigetén a Jóisten felé.
Berkes Timi
A táborban készült képek ITT megtekinthetők.