Kicsit kevesebb mint egy hónap múlva (július 24-én), a táborok sorában harmadikként indul a Felnőtt családias táborunk. Talán még emlékeztek, hogy tavaly ilyenkor meghirdettük a „Tápiós Páros Játékot”. Habár idén nem volt tervben a játék, mégis olyan sokan kérdezték/kérték hogy lesz-e, hogy ismét elindítottuk! A jelentkezők száma is meglepett minket, mert majdnem kétszer annyi pár jelezte a részvételi szándékát, mint tavaly! Vannak tavalyról ismerős párok, akik újra nekivágtak a kalandnak, de vannak újonnan jelentkezettek is! A tábor kezdetéig az együtt járó/jegyes/házas párok hetente kapnak 1-1 feladatot vagy játékot, amelynek elvégzéséről heti összegző cikkekben fogunk beszámolni. Az első heti feladatot a legtöbb pár sikerrel véghez is vitte. A feladat a közös sütés/édesség készítése volt. Lássuk a beszámolókat!
Radácsi Anna és Katus Géza:
Anna: Próbáltunk könnyedebb süteményekben/ételekben gondolkodni a nagy meleg miatt. Ezért esett a választás a kókuszgolyóra. A kivitelezése szerintem egész viccesre sikeredett. Még egy ilyen egyszerű süti készítése közben is sikerült összekapni az arányokon. De összességében jó móka volt.
Géza: Igen egyszerű süteményt választottunk. Idő híján is plusz nem vagyunk nagy sütemény készítők. Érdekesen alakult, volt egy kisebb affér az arányokat tekintve, aztán végül megtaláltuk az egyensúlyt és utána egy finom süteményt készítettük el közösen.
Pelyhe Virág és Benkó Péter:
Annyira belejöttünk a főzőcskézésbe, hogy a hét folyamán kétszer is kulináris élvezetekkel tettük boldoggá a családot. Először szombat este, egy kisebb grill partyval leptük meg őket. Vasárnap az ebéd alkalmával pedig betekintettünk a kínai konyha rejtelmeibe.
Peti: Számomra a főzés világa idegen, azonban Virág szerető támogatásával megtaláltam a helyemet a konyhában. Összességében pozitív élmény volt közösen főzni, különösen a szezámmagos csirke elkészítése, mivel ez az étel mindkettőnk számára idegen volt és emiatt komolyabb összefogást igényelt (recept értelmezése, előkészítési munkák, stb...).
Virág: Peti mindig meglep a lelkesedésével, ez most sem volt másképp. Bár bevallotta, a konyha számára új terep, egy pillanatra sem hagyott magamra, hanem mindig készségesen megkérdezte, hogy ezután mi következik és nagy örömömre mindig feltalálta magát. Úgy érzem mindkettőnkben pozitív élményként marad meg a közös főzés és biztos fogunk még ilyet csinálni (már csak azért is, mert a családom nagyon élvezte, hogy új íz került az asztalra).
Besenyei Viki és Pesti Kázmér:
Viki: Boldoggá tesz, hogy idén is részesei lehetünk a játéknak. Az első feladat nem volt számomra egy óriási lelki élmény, de bemelegítésnek tökéletes volt. Mindenképpen pozitív érzéseket tudok társítani a feladathoz, izgalmas volt a süti választástól kezdve, egészen a végéig minden egyes pillanat. A sütés alatt Pál Feri előadást hallgatva próbáltunk még inkább okosodni a párkapcsolatokat illetően, azt hiszem sikerült is ebből megőrizni néhány dolgot. Ugyanaz a feladat, mint tavaly, teljesen más élményekkel dúsítva… Vigyázz tábor! Jövünk! :D
Kázmér: Nagyon örültem neki, amikor megtudtam, hogy idén is lesznek páros feladatok, amivel készülhetünk a Tápiós családos táborra, és közben fejleszthetjük magunkat párunkkal. Mindig nagy élmény az is, hogy ilyenkor nem csak mi próbálunk jól teljesíteni a feladatokban, hanem más párokkal együtt küzdünk egymásért. Az idei első feladat (ami az egyik kedvencem volt tavaly is), a közös sütés volt. Én személy szerint nagyon jól éreztem magam. A mostani alkalommal kókuszgolyót csináltunk, mert ahhoz volt most kedvünk. Jól éreztem a sütés közben a feladataimat. Szerintem sikerült odafigyelnem arra is, hogy mikor és mire van szüksége a páromnak sütés közben. Megtaláltuk mind a ketten a feladatainkat. Sütés közben zenét hallgattunk, de a kevésbé odafigyelős részeknél Pál Feritől hallgattunk előadást, az egyik, számunkra aktuális témáról. Nagyon fontosnak tartottuk, hogy lelkileg és fejben is fejlesszük magunkat, és így adott egy kis pluszt is. Nagyon várom a következő feladatokat!
Román Barbi és Dinnyés Józsi:
Barbi: Nagyon örültem a feladatnak, mivel az egyik szenvedélyem a sütés. :) Józsival már egy ideje tervezgettük, hogy ismét sütünk együtt (néhány havonta sort kerítünk erre közös időtöltés gyanánt), így jelen feladat lényegesen könnyített a szervezési gondunkon. :D Kiválasztottam néhány süteményt a RAMA könyveimből, majd Józsit érte a megtiszteltetés, hogy azt az egyet kiválassza, melyet közösen elkészítünk. Így esett a választásunk a mellékelt képen látható Levendulás-citromos kekszre. Amíg Lióra kislányunk a délutáni alvását töltötte, mi elkészítettük a tésztát, melyet néhány órára a hűtőben pihentettünk. Fürdetés után a formákat Lióra és Józsi közösen választották ki (a szív saját alkotás). Kinyújtottam a tésztát és Józsival közösen szaggattunk, valamint figyeltük az épp sütésben lévő tésztát, míg Lióra játszott a közelünkben (így a sütikészítés második fele inkább már hármunk tevékenységévé vált). Az utolsó tepsi tészta elkészítését már egyedül abszolváltam, mivel Józsi letette aludni Liórát, ami olyan jól sikerült, hogy közben ő is elaludt... :D Köszönjük ezt a feladatot, nagyon élveztük a közös alkotást! :) Kíváncsian várjuk a továbbiakat!
Józsi: Nekem különösen jól esett az az alvás. :D Egyébként valóban jó volt együtt csinálni, Lióra plusz kihívás volt számunkra, hiszen még nem a fakanalat kérte, h nem Anyát vagy Apát. :) Jó volt együtt alkotni valamit, bár a Főnök azért Barbi volt, hiszen az ő tapasztalata és tudása nélkül nem lett volna ilyen finom. Az ablakunk előtt található „bio” levendula pedig külön hozzájárult a sütemény ízéhez... lehet, hogy majd a palacsintába is rakunk belőle. :)
Borbás Emese és Józsi:
Józsi: A hétvégén a közösségünk együtt töltötte a vasárnap délutánt, ahol a házigazdák készültek többek között finom mini kakaós csigával is, ami nagyon ízlett nekem. Gondoltam is rá, hogy na ezt kellene nekünk is megcsinálni! Szerencsére Emese is hasonlóan gondolta, így hétfő este, egy fárasztó nap után, de valahogy a nap végére mégis fellelkesedve toltuk be a sütőbe a csigákat, amit az esti közös filmnézés alkalmával el is fogyasztottunk. Az egészben a legjobb az, hogy ez igazból mirelit csiga volt, de ennek ellenére nagy sikert aratott nálunk, elrontani sem nagyon lehetett. :) Nem sűrűn szoktunk sütni, de mindkettőnkben megvan az igény arra, hogy megtanuljunk 2-3 darab jól bevált vendégváró sütit. Azt hiszem ezzel a csigával már meg is találtuk az elsőt.
Csanádi Ádám és Betti:
Betti: A héten vasárnap sikerült megoldanunk a közös főzést. Ádám reggel elszaladt a piacra és a boltba, hogy meglegyenek a hozzávalók. Sajnos több ideig tartott a körút, mint gondoltuk, ezért amikor hazáért már mehetett is a 10 óriási misére. Az előkészületek nagy része így rám maradt. Őszibarack levest és brokkolis-sonkás lassagnat csináltunk. Kisfiúnk főzés közben elaludt a szagelszívó monoton zajára, ezért nyugisabban ment a dolog. Mikor Ádám hazaért, hátra volt még a tészta kinyújtása és a lassagna összeállítása, megterítés. Jó volt együtt főzni, viszont sajnálom, hogy nem sikerült az elejétől a végéig együtt tevékenykednünk. Mi a kapcsolatunk elején sokszor főztünk együtt (különösen lassagne-t), ezért nosztalgikus hangulatú volt ez most nekünk. El is tűnődtem rajta, hogy azóta mennyi minden változott meg.
Pesti Zoli és Marcsi:
Marcsi: Mivel az utóbbi időben sok sütit csináltunk, illetve ettünk, így nekem konkrétan süti sütéshez nem volt kedvem. Javasoltam páromnak, hogy süssünk odakinn tárcsán húst/szalonnát/stb., de azt meg ő csinált mostanában sűrűn. Viszont jött egy olyan ötlete, amit szívesen ettem is volna (ő mostanában diétázik, a gyerekek meg még aludtak, tehát csak én reggeliztem belőle), illetve rég csináltuk együtt: szalonnás-hagymás tojásrántotta. Nem volt nagy kihívás, mert ilyet sokszor készítettünk már együtt, tehát rutinosan tudtunk egymás keze alá dolgozni. Meg hát gyorsan készen is lett. Úgyhogy nagy élménybeszámoló most nem kerekedik belőle. :) A kihívást maximum az jelentette, hogy ne felejtsük el és szánjunk rá időt mihamarabb.
Zoli: A praktikum (és az igények) szellemében szalonnás-hagymás rántotta készült. Sütöttük. :) Az időpont kiválasztása ad-hoc jelleggel zajlott, amit a témaválasztás tett lehetővé. Szerintem az összedolgozás az összeszokottság lendületével gördülékenyen zajlott.
Jövőhéten ismét várunk majd titeket egy újabb beszámolóval! Addig is szurkoljatok a résztvevő pároknak az új feladat sikeres teljesítéséhez!
A Felnőtt családias táborra még mindig lehet jelentkezni a honlapon, mindenkit várunk szeretettel!