Magyarok Nagyasszonya [Lélekben tartó - október]

 Kedves Tápiós Testvérek!

Októberben ünnepeljük a Magyarok Nagyasszonyát. A Szűzanyát már 1000 éve tiszteljük ezen a címen, ugyanis Szent István király halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. XIII. Leó pápa, mintegy kilenc évszázados töretlen hagyományt szentesített, amikor 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Ezt Szent X. Piusz pápa helyezte október 8-ra. Többet is olvashatsz az ünnepről, a Magyar Kurír honlapján.

Olvasd el!

  1. hét: 1Kor 12,1-11
  2. hét: 1Kor 12,12-31
  3. hét: Gal 5,13-26
  4. hét: 2Tim 4,1-8

Imádságok Szűz Máriához

Oltalmad alá futunk,
Istennek szent Szülője,
könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején.
Hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől,
mindenkor dicsőséges és áldott Szűz.
Mi asszonyunk, mi közbenjárónk, mi szószólónk,
engeszteld meg nekünk szent Fiadat,
ajánlj minket szent Fiadnak,
mutass be minket szent Fiadnak. Ámen.

Ima a Segítő Szűzanyához
Szűz szülője Istennek! Engedd, hogy tied legyek!
Tied élet s halálban, Tied jó és balsorsban,
Tied küzdve, szenvedve, Tied most és örökre!
Szűz szülője Istennek, engedd, hogy tied legyek!

Anyám, benned bízom és remélek, Anyám, te utánad epedek,
Anyám, te jóságos, kegyelmezz, Anyám, te hatalmas, védelmezz!
Anyám, ó jöjj, segíts imádkozni, Anyám, ó jöjj, segíts küzdeni,
Anyám, ó jöjj, segíts szenvedni, Anyám, ó jöjj, ne hagyj elveszni! 

Hiszen bírsz segíteni, ó hatalmas, akarsz is segíteni, ó irgalmas,
Kell is segítened, ó hűséges, fogsz is segíteni, ó kegyelmes!
Anyám, te vagy a kegyelmek anyja, Szomorúak vigasztalója,
Bűnösök oltalma és menedéke, földnek reménysége, s mennynek ékessége!

Ki kérte még segélyedet hasztalanul? Ki távozott tőled meghallgatatlanul?
Azért bizton mondom minden szenvedésben, Mária mindig segít, minden időben!
Biztosan állítom életben, s halálban, Mária mindig segít, minden balsorsban!
Azért hiszem, s meghalok ezen hitemben, hogy veled leszek Jó Anyám, fenn az égben!!

Szűz szülője Istennek! Engedd, hogy tied legyek!
Tied élet s halálban, Tied jó és balsorsban,
Tied küzdve, szenvedve, Tied most és örökre!
Szűz szülője Istennek, engedd, hogy tied legyek! Ámen.

Tápiós ima

Házi feladat

Egy kis plusz lelki töltetért, hívd a Szentlelket és elmélkedj a következő idézetekről.
(A 4 kép, négy külön hetet jelöl)

 

 

 Irodalmi részünk

Ez egy nagyon hosszú vers.
Olyan hosszú, hogy a végére a figyelmed
talán az utolsókat rúgja majd.
De nincs ezzel semmi baj.
Ez a különleges a költészetben.
Idő kell hozzá.
Most olyan időket élünk
– nevezd kultúrának vagy társadalomnak, mindegy is, hisz egyik se rímel –,
olyan időket, amikor senki sem akar figyelni. Torkunk, mint lángra lobbanni készülő gyufaszál, vár,
vár a szóhoz jutásra,
mert senkinek sincs türelme meghallgatni.
De ez egy hosszú vers.
Olyan hosszú, hogy amíg rám figyelsz,
számos más, remek dolgot is
megcsinálhattál volna.
Felhívhattad volna apádat.
Hívd fel apádat!
Most épp képeslapot is írhatnál.
Írj egy képeslapot!
Mikor írtál utoljára képeslapot?
Kimehetnél.
Szinte biztos, hogy nemsokára látnál egy napfelkeltét vagy egy naplementét.
Nézd meg a napfelkeltét!
Talán mostanra már megírtad volna a saját versedet
Egy jobb verset.
Eljátszottál volna egy dallamot, énekeltél volna egy dalt.
Találkozhattál volna a szomszédoddal,
és megtanulhattad volna a nevét.
Tanuld meg a szomszédaid nevét!
Rajzolhattál volna egy képet
(vagy legalább kiszínezhettél volna egyet). Belekezdhettél volna egy könyvbe,
vagy elmondhattál volna egy imát.
Beszélhettél volna Istenhez.
Imádkozz!
Mikor imádkoztál utoljára?
Úgy igazából, szívből?
Ez egy hosszú vers.
Olyan hosszú, hogy már egy teljes perce hallgatod.
Mikor öleltél utoljára meg egy barátot
egy teljes percen át?
Mikor mondtad valakinek utoljára, hogy szereted? Mondd el a barátaidnak, hogy szereted őket!
...de komolyan.
Mondd meg nekik!
Mondd ki: szeretlek.
Mondd ki: te adsz értelmet az életemnek.
Mert ilyenek a barátok.
A sok nagyszerű dologban, amiket
e nagyon-nagyon hosszú vers közben megtehettél volna, a lényeg a kapcsolatteremtés.
Talán megtörténik veled.
Talán megtörténik velünk.
Tudod, én úgy hiszem, a legfontosabb
az élei nagy színpadán az
Isten és az ember,
és ha az ember Isten képmására teremtetett, akkor a másik emberrel eltöltött idő sohasem lehet pazarlás.
Ezzel a nagyon hosszú verssel arra törekszem,
hogy a vers beteljesítse a küldetését: egyszerűsítse le a dolgokat.
A versek nem arra kellenek, hogy bármit is megbonyolítsanak.
Arra ott vagyunk mi egymásnak.
A versek arra kellenek, hogy eszünkbe juttassák mindazt, ami igazán számít:
hagyjunk időt,
sok-sok időt
arra, hogy másokért is éljünk, akár csak egyetlen pillanatra,
vagy akár többre is,
mert szükségünk van egymásra.
Fogjuk meg egy megtört ember kezét!
Csak annyi kell, hogy találkozzunk emberekkel, kezet rázzunk velük,
nézzünk a szemükbe.
Ők te vagy.
Mind együtt törünk meg.
De létezésünk szilánkjai nem kell,
hogy teljesen széthulljanak.
Csak annyi a dolgunk, hogy néha
befogjuk a szánkat,
és meghallgassunk egy nagyon hosszú verset.
Egy élet történetét.
Egy barát örömét és fájdalmát.
Öleljünk, és hagyjuk, hogy öleljenek,
és hallgassunk.
Szóval imádkozz!
Írj egy képeslapot!
Hívd fel a szüleidet, bocsáss meg nekik, és köszönd meg nekik!
Kapcsold ki a tévét!
Alkoss valami szépet, ha tudsz!
Ossz meg mindent, amit lehet, főleg a pénzedet. Mesélj valakinek egy rég hallott, nagyon hosszú versről, ami hozzá vezetett.
/Colleen Hoover/

(Forrás: Keresztény harcos)

 Amennyiben bármi észrevételed, kívánságod van a Lélekben tartóval kapcsolatban,
kérjük írd meg nekünk a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
 címre.
Minden visszajelzésnek örülünk.