A tápiós Családias felnőtt tábor előtt 5 héten keresztül páros játék volt meghirdetve az együtt járóknak, házastársaknak. A férjemmel, Patrikkal mi is jelentkeztünk rá. A lebonyolításról annyit érdemes megjegyezni, hogy online zajlott: hétfőnként kaptunk egy-egy e-mailt az adott heti feladattal, a páros beszámolókat pedig (többnyire) vasárnap, ugyancsak e-mailben küldtük el, amikből hetente készült is egy-egy összefoglaló a honlapra. (Az „Archívum” menüpont alatt megkereshetők.) A játékra összesen 5 pár jelentkezett. A tábor szombati napján egy hangulatos élménybeszámolót is tartottunk – 1 pár, Ádám és Betti nem volt csak lent a táborban a játékosok közül –, az itt elhangzottakból készültünk most egy kis összefoglalóval.
Borbás Józsi és felesége, Emese volt az ötletgazda. Ők a Pécsi Egyházmegye facebook oldalán találtak erre rá, ahol az egyik évben a házasság hetén volt meghirdetve Erős család, erős nemzet címmel. Arra gondoltak, hogy kicsit megmozgathatnák ezzel a mi közösségünket is, illetve, hogy kicsit reklámozhatnák vele a tábort. Azt gondoljuk, sikerült nekik. ?
Mielőtt a szerzett tapasztalatok összefoglalásába belekezdenénk, idézzük fel, hogy milyen feladatok voltak a bő egy hónap során:
- Megdicsérni egymást; írni egy szerelmeslevelet, vagy verset.
- Egymás rutinfeladatainak átvállalása.
- Közös tánc; kellemes hangulatú randevú.
- Közös sütés vagy főzés; farkasszem-nézés.
- Közös naplemente; együtt festeni vagy színezni.
A lista alapján látható, hogy a feladatok elvégzése leginkább az együtt töltött időt növelte, de természetesen sokkal több hozadéka volt ennél.
Kázmér ugyanolyan kihívásként élte meg a heti beszámolók megírását, mint azt, hogy hogyan oldják meg azokat a feladatokat Vikivel, amikhez mindkettőjük egyidejű jelenléte szükséges (ők voltak az egyetlen nem házas résztvevők, és nem is egy településen laknak). Mindezek ellenére oda jutottak, hogy a gyakorolt dolgok közül volt, ami megszokottá vált számukra. Viki kiemelte a tábori beszélgetés során, hogy Kázmér rászokott arra, hogy nap mint nap megdicsérje őt valamiért.
Dettinek és Petinek az okozta a legnagyobb problémát, hogy Peti hétköznaponként sokáig dolgozott, ezért mindig hétvégére húzódtak a feladatok elvégzése. Ám mégis arra a megállapításra jutottak, hogy nagyon megérte nekik ezzel foglalkozni. Detti két dolgot emelt ki: a randit, amin együtt táncoltak a Kálvária dombon lévő kereszt alatt, és a festést, azon belül is azt, hogy Peti már az első vonalkánál rájött, mit is akar ő festeni. Dettitől még egy szeretetteljes mondatot idéznénk: „Nekem az esett a legjobban, ami nehezen ment neki, mégis megcsinálta.”
A mi esetünkben Patrik volt az elszántabb, ő úgy vágott bele, hogy csinálni kell, én viszont aggódtam, hogy hogyan fogunk tudni időt szakítani erre. Ez nem volt alaptalan félelem, mégis belevágtunk, és – be kell, hogy valljam – sok vidám perccel gazdagodtunk és sokat jelentett nekünk az ilyen formában együtt töltött idő.
Azt gondolhatnánk, hogy Józsi és Emese előnyből indult, hiszen ők adták a feladatokat. De bevallották, hogy még nekik is nehéz volt, sőt, volt, amit nem is tudtak teljesíteni. Nyilván az idő náluk is ugyanúgy telik, mint mindenhol máshol… Annak viszont nagyon örültek, hogy volt érdeklődés, és hogy ilyen pozitív élményekkel gazdagodtunk mi résztvevők.
Amiben mindannyian egyetértettünk, az az volt, hogy egészen KÖZÖSSÉGI ÉLMÉNY volt, mert erőt meríthettünk egymás beszámolóit olvasva, vagy ha éppen találkoztunk, és szóba jött a játék, akkor megnyugodva vettük tudomásul, hogy nem mi voltunk az egyetlenek, akik nem küldtük el időben az összefoglalót. A táborban megtartott kiértékelőn pedig tovább erősödött ez az érzés, hiszen sokkal bővebb, személyesebb volt, és sok esetben hasonló tapasztalatokat hallhattunk egymástól. Köszönjük ezúton is ezt a remek lehetőséget!
Dinnyésné Cseri Emília
Azt meg tudjuk ígérni, hogy folytatása lesz ennek, amiben természetesen nem csak azok vehetnek majd részt, akik az első játékban szerepeltek. Azt pedig reméljük, hogy valahogy a családok gyermekeit is bevonhatjuk a feladatokba, és így elevezünk a családos játék felé. ?