A gyermekeké a mennyek országa

Nehéz szavakba önteni azt, amit az idei gyerektábor adott nekem. De ezzel talán nincs is semmi baj, hiszen vannak dolgok, amiket nem szükséges megértenünk. Elég, ha engedjük őket eljutni a szívünkig.

Ezen a nyáron a gyerekek megtapasztalhatták, hogy mit is jelent az, ha valaki az Isten országának polgára. Ennek az országnak határai ugyan nincsenek, viszont vezetője és törvényei annál inkább. Jó volt erről őszintén beszélgetni, és rádöbbenni, hogy hányféle jó válasz létezik arra az egyszerű kérdésre, hogy hogyan építhetjük mi, emberek az Isten országát. A tábor alatt igazi időutazókként kerestük erre a választ, ellátogattunk Jézus, illetve Szent László korába, valamint bekukucskáltunk a tavalyi év embert próbálóan esős és saras táborába. Az utazásnál segítségünkre volt a Mennyország Tourist két nagyszerű alkalmazottja, egy bájos légiutas-kísérő, és egy igazi pilóta.

Az első estén a Kisebb testvérek egy színdarabbal, Lázár Ervin A 12 nagyon testvér című történetével kedveskedtek a táborlakóknak. Másnap egy izgalmas akadályversenyen vettek részt a gyerekek, ahol a rekkenő hőség sem szegte kedvüket. A csapatok az indulóikat harsogva, vidáman teljesítették a feladatokat a különböző állomásokon. Este Gábriel Józsi tartott nekünk egy szép szentségimádást. A napot a Vaiana című mesefilm megtekintésével zártuk, majd mindenki aludni tért, hogy kipihenje magát másnapra, ugyanis péntek délután strandoltunk egy nagyot. Délelőtt azonban bűnbánati liturgián vettünk részt, ahol gyónásra is volt lehetőség. Bűneiktől megtisztulva, a gyerekek betérhettek a kápolnába lábmosásra, ezzel is megtapasztalva a gyónás fontosságát, erősségét. Szombaton egy izgalmas vízi csatával frissítettük fel magunkat a nagy melegben. Délután „kicsi dicsi”-t tartottunk, ami nagyon jól sikerült, a gyerekek énekelve, táncolva ismerkedhettek meg a dicsőítés nagyszerűségével. Vasárnap a búcsú-kiscsoport, a szentmise és a záróünnepség után közös ebéddel zártuk a táborunkat, nyakunkban Isten országának kulcsával.

Ha az idei kistáborra gondolok, édes érzés tölt el, és telve vagyok hálával. Mosolyognom kell, és önkéntelenül is elnevetem magam. Bizony, ennyire jó volt. Sőt! Még ennél is jobb! De azt hiszem, pusztán a szavak kevesek ahhoz, hogy elmondjam, mennyire.

Tuskán Vivi

 

Vivi soraiból kiderül, hogy leginkább megtapasztalni lehet ezeket az élményeket. Hálásak vagyunk azokért a gyermekekért, akik idén hasonló tapasztalatokkal tértek haza! De, hogy mégis segítsünk egy kis betekintést nyerni az otthonmaradottaknak, illetve visszatekintést adni a résztvevőknek, elérhetővé tettük a gyerektáborban készült képeket, amelyek ide kattintva megtekinthetők, továbbá itt megnézhető a tábortűzre készült videós képösszeállítás. Találkozzunk jövőre is! 😊