Tápiós páros játék - 3. hét

Páros játékunk harmadik hete az egymásra hangolódás jegyében telt, illetve a közösen eltöltött minőségi időre koncentráltunk. A párok két feladatot is kaptak, amelyből az első egy közös tánc volt. Mivel a randizás is az egymásra hangolódás elmaradhatatlan formája a tánc mellett, így időt kellett szakítani erre is. Egyetlen kikötést adtunk meg: a randi alatt kerülniük kellett a számukra nehéz/feszültséget okozó témákat és kizárólag olyan témáról beszélgethettek, ami által jobban megismerik egymást, vagy közelebb kerülnek egymáshoz. Az élményeket ismét egy csokorba szedtük. (Az első heti beszámolók ITT, a második heti beszámolók ITT elolvashatók.)

Borbás Emese és Józsi

Mi a játék harmadik hetét felemásan tudtuk teljesíteni. A táncolós feladatra szinte egyből lecsaptunk, spontán a rádióban hallott jazzre lassúztunk egyet. Ez a feladat nem volt újdonság számunkra, mivel a házimunkákat igyekszünk zenével feldobni és sokszor előfordul, hogy a zenékre spontán táncolunk itthon, közben sokszor egymással is. Mivel a héten Emese névnapja volt, ezért a randi is adott volt, így tulajdonképpen ez a lépés is jól jött volna ki. Emese már régóta vágyott elmenni egy japán étterembe sushizni, így ez lett volna a meglepetés névnapi randi számára, de sajnos megbetegedett, ezért ezt ki kellett hagynunk, pontosabban el kellett halasztanunk máskorra. Helyette viszont az egyik vacsorát jelöltük ki, ahol igyekeztünk kerülni a nehéz témákat. Ezt egyébként is szoktuk gyakorolni, de sokszor nehéz tudatosan irányítani a beszélgetéseket.

Csanádi Ádám és Betti

A harmadik feladat viccesebb lett a többinél. :) Kislányunkkal, Emmával együtt elmentünk randevúzni egyet pénteken, amin, bár kicsit rövidke lett, de jól éreztük magunkat és nem valószínű, hogy a feladat nélkül sort kerítettünk volna rá, úgyhogy köszönjük! A tánc még ennél is jobb volt, vidám, meghitt percek voltak mindkettőnknek. Valószínűleg a jövőben is csinálunk majd ilyen spontán táncfelkéréseket!

Besenyei Viki és Pesti Kázmér

Viki: Ez számomra nagyon testhezálló feladat volt, ugyanis nagyon szeretek táncolni, randizni meg főleg. Számomra nem volt nehéz feladat egyik sem. Talán csak az, hogy a randin semmi feszkó ne jöjjön fel. A randi nagyon jól sikerült. Mivel keddtől kezdődött az ifitábor, már hétfőn sort kerítettünk a randira. „Egyszerű, de nagyszerű” programot szerveztünk magunknak. A kezdetekre megemlékezvén, egy kis váci utcás sétára és a dunaparti beszélgetésre szavaztunk. Már a legelső találkozásunkkor is elmentünk misére a Váci utcába, ezúttal pedig egy hálaadásra ültünk be Isten házába. Jól és sikeresnek éreztem magam egész nap. Mondhatni teljesen kivirultunk a nyugalomban töltött délután hatására, és nagyon nagy lelki élmény volt ez a pár óra. Ami a másik feladatot illeti, az ifitábor keretein belül találtunk alkalmat arra, hogy egy egész éjszakát áttáncoljunk. Szerencsére sok általunk kedvelt dal volt, úgyhogy választási lehetőségünk is volt bőven.  Én nagyon jól éreztem magam és meglátásom szerint a párom is élvezte a közösen eltöltött időt mindkét feladat alkalmával.

Kázmér: A héten két egyszerűbb feladatot kaptunk. Szerencsére, mert ezen a héten a Tápiós ifjúsági táborban voltunk a párommal, és nem feltétlen tudtunk volna odafigyelni nehezebb dolgokra. A randit a tábor miatt előrébb hoztuk, és már tábor előtt elmentünk egy kis költségvetésű randira, tehát sétáltunk a Duna-parton. Számomra nem volt nehéz olyan dolgokról beszélgetni, ami nem vezet konfliktushoz, de tudatosan kellett rá figyeljek. A randi alatt igyekeztem figyelmes lenni a párommal, és így talán ez is segítette a boldogabb randit. A randi után nem volt semmilyen plusz érzésem, de nagyon jó emléknek maradt meg több dolog is. És jó volt látni, hogy a párom is örül neki, hogy randizunk. Hasznos volt, hogy tudtunk olyan dolgokról beszélgetni, amiről csak ritkán, vagy amúgy nem lenne rá idő/igény. Én, amikor összejöttünk a párommal, akkor még nem szerettem táncolni, mert úgy gondoltam nem tudok. De azóta ez fokozatosan oldódik, és szabadabb vagyok benne. Bár még most se gondolom azt, hogy jól tudok táncolni, de bátran felkértem a páromat, aki természetesen igent mondott, és nagyon örült neki. Számomra mára már egy kicsit felszabadító érzés táncolni a párommal, és boldog leszek attól, ahogy látom azt, hogy mennyire örül neki.

Dinnyés Patrik és Emi

Véletlenül úgy alakult, hogy a héten több alkalommal is kimozdultunk otthonról: a hét közepén Egerbe utaztunk (meglátogattuk az ottani barátainkat), pénteken Tápiószentmártonban a Tápiós Ifitáborhoz csatlakoztunk egy napra (tanúságot tettünk a házasságra való tudatos készületünkről). Végső megoldásként talán ezeket is elkönyvelhettük volna randinak, de éreztük, hogy ezek azért inkább voltak családi kirándulások, mint randevúk. Éppen ezért, szombaton Sebit (a kisfiunkat) átengedtük a nagyszülőknek, majd elsétáltunk a Hisztériába, hogy fagyizzunk egyet. Erről, a már minden kétséget kizáróan randevúról, több mindent is szeretnénk megosztani: a New York-i sajttorta (Emi) és a Kinder Maxi King (Patrik) nagyon finomak; jó volt újra kézen fogva sétálni; hazafelé megpróbáltuk megsérteni a szabályt, és olyanról beszélni, ami nehéz téma, de nem sikerült olyat találni; egyszerűen csak jól esett a kettesben töltött idő; végül pedig büszkén számolunk be arról, hogy beszélgetésünk kevesebb mint 50%-a szólt Sebiről és a babákról. :) A másik feladatot szolidan és az utolsó pillanatban hajtottuk végre. Egy, a kapcsolatunk elején meghatározó dalt (A Great Big World, Christina Aguilera - Say Something) választottunk, ami kellemes emlékeket idézett elő.

Ferencz Peti és Detti

Detti: A Mi randink igazán különleges volt. Budaörsön a Kálvária dombhoz sétáltunk el, közben egy fagyit ettünk. Miután megettük, felmentünk a dombra a kereszt lábához. Majd Peti váratlanul elindított egy szép zenét a telefonjáról és felkért táncolni. Igazán megható és romantikus volt ott a kereszt mellett a naplementében táncolni. Olyan érzésem volt, mintha egy pici kis földi mennyország jött volna létre. Hálát adok Istennek, hogy Peti van nekem, és hogy ennyire szeret!

Peti: Elég kevés időnk volt a héten egymásra, mert vidéken dolgoztam, ezért csak vasárnap este tudtunk egy kicsit randizni. Jó érzés volt nagyon táncolni egy nyilvános helyen, nem érdekelt, hogy néznek-e, csak Dettivel foglalkoztam. Örültem, hogy egy kicsit kiszakadunk a hétköznapokból, köszönjük, hogy segítetek nekünk.

 

Örömmel hirdetjük, hogy még van lehetőség jelentkezni a Családias felnőtt táborunkba (július 25-29), amit az online regisztrációs felületen keresztül meg is lehet tenni. Természetesen azt is szívesen várjuk, akinek csak a hétvégére, vagy csak egy napra áll módjában eljönni közénk. A részletesebb programterv nemsokára elérhető lesz a honlapon is.